Muszáj leírnom kisfiam egyik ovis sztoriját.
Éjjel-nappal a miskolci és egyéb cigányügyek folynak a vízcsapból is.
Én nem tudom, nem értek hozzá. Csak azt gondolom, van mit tanulnunk tőlük is.
A család, az összetartás, a barátság, az egymás szeretete, a főzés-evés... Sok cigány barátom van. Azért mondok cigányt, mert ők is így használják. Sőt, tegnap két roma kollégát is felhívtam, hogy kéne cigány (származású) zenész egy produkcióhoz. Jót röhögtünk, aztán megbeszéltük a részleteket.
Szóval a kisfiam kiscsoportos óvodásként csoporttársairól mesélte:
- Anyu, tudtad, hogy a Laura csigány? - (ezt meg sem hallottam...)
- Anyu, tudtad, hogy a Fecsó is csigány? - (erre már kellett reagálnom):
- Kisfiam, a bölcsiben Melinda félvér kislány volt, a tornára kínai gyerekek is járnak, az Aihan barátod arab. Na és?
- Azs mind semmi, anyu, de a Fekalobi is csigány, pedig azs már 8 éves!!!
Háát... Itt tart a világ...Nem lehet elég korán kezdeni... a cigányozást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése