Ajaj...

Egy barátom idézte a blogjában... http://bornaitibor.freeblog.hu/archives/2009/07/27/julius_27/

A szöveg Martin Niemöllertől (1892-1984) származik, aki német teológus és református lelkész volt.

Így szól:

• Amikor a nácik eljöttek a kommunistákért, nem emeltem fel a szavam, mert nem vagyok kommunista.
• Amikor a nácik eljöttek a demokratákért, csendben maradtam, mert nem voltam demokrata.
• Amikor a nácik eljöttek a szakszervezetisekért, hallgattam, mert nem voltam szakszervezetis.
• Amikor a nácik eljöttek a zsidókért, nem szóltam, mert nem voltam zsidó.
• Amikor a nácik eljöttek értem, már nem maradt, aki felemelhette volna a szavát.

Bizony el kellene ezen gondolkodnia a csendben pislogó magyar értelmiségnek...

Hurrá!!

Felvették Boszorkát is, Létrát is és Fát is!!

Négy tanítványból három...

Elég jó arány...

Asszem egy kicsit az önértékelésemet feljebb kellene tornásznom...

Nemtom...

Barátosném nagyon megrogyott mostanában.

Igencsak ellbizonytalanott magában.

Elköltözött nagyon messzire,

Nemtom, hogy segítsek nekije...

Amíg itt volt, segíthettük egymást,

Sosem felejtem el a kávéját.
Nem szoktam én ilyet írni, nem szeretem a verseket,
De ilyen messziről csak ezt tudom küldeni Teneked!!
:-)

Pihi...

Szuper volt a tábor. Nagyon sokan akarnak muzsikálni és ez boldogsággal tölt el.

Viszont már két napja gubbasztok itthon és még mindig hulla fáradt vagyok. Ma már legalább a mosógépet elindítottam, ez is fejlődés.

Szóval, csak azért jelentkezem, hogy nem tűntem el.
Vagyis eltűntem.
:-)
...