Mivel lepjem meg magam?
Ezt most elég húzós lesz átvészelni, nagyon csúnya évforduló... Nem kerek, de úgy lépek az öregasszonykorba, hogy még csak fel sem nőttem...
Virág? Pálinka? Ruha? Cipő? Bugyi-zokni? Vagy aludjam át, mint annó a harmincadikat? Valamit ki kéne találnom, máskor sose veszek magamnak semmit, max. túrok valami göncöt valamelyik angol használtcuccosnál.
Bulit nem szoktam rendezni, hálistennek most amúgy is hétköznapra esik.
Gondolkodok, gondolkodok, már egy ideje, de nem jutok egyről a kettőre...
Még van pár napom.
Valami kézzelfoghatót kéne pedig... Ami megmarad emléknek... A bikának ez lételeme...
3 megjegyzés:
szülinap...
én nyilván félre vagyok drótozva, de ezek nekem oly jelentékelen dolgok...
mindig félek, hogy pont ezért halálra sértek majd másokat...
a gyerek kedvéért tartjuk a dolgokat + a családom nagy része ilyen köszöntgetős...
ajándék???
én biztos buliznék...
tavaly álllati jól jött ki: a névnapomon G. koncert volt, és tök maguktól eszükbe jutott, oszt feszt ott ünnepeltek :o)
nnnna, az ajándék volt :o)))
nekem (nyilas) inkább az olyan ajándékok jönnek be, amikből láccccik, a másik figyelt, raktározott, észben tartott, gondolt rám...
egy adag süti, mert tugggya, hogy megveszek az édességért...
egy régen megígért cd... ami tök más, ha a boltban veszed meg...
a mindennapi arckrémem/parfümöm: tugggya, észben tartja, hogy mit használok...
meg ilyenek...
lennének más, nem túl illendő élmény-ajándék ötleteim is...
Hááát... Éppen ezért vagyok bajban...
:-)
Csak a gyerek szüli- és névnapját szoktuk megtartani.
Most, hogy egyedül maradtunk, először jutott az eszembe: Mi lenne, ha...?
De azonnal el is bizonytalanodtam...
:-)
Talán egy Martens jól esne...
:-)
El is nézek arra, hátha belebotlok valamibe...
Megjegyzés küldése