2009. június 23., kedd

A telefon...


Már megint csörög a telefonom...
Nem merek beleszólni, hogy: Halló, Xy vagyok...
Csak így:
- Igen!?
És újra és újra kezdődik:
- Üdvözlöm! Ön XY, aki született ekkor és ekkor, lakcíme ez és ez?
- Üdvözlöm! Mért kérdi?
- Ön az??
Kis tépelődés után megadom magam:
- Igen...
- Adategyeztetés céljából kérdezném: Anyja neve? Születéshelye? Pontosabb lakcíme?stb....
Újabb tépelődés...
- Ne haragudjon, Ön kicsoda? Milyen céget képvisel? Hogy talált rám?
- Elnézést, személyiségvédelmi okokból nem árulhatom el addig, míg nem egyeztetünk adatokat. Tehát, anyja neve, születéshelye...(stb.)?
Erre azért már kicsit berágok:
- De tényleg ne haragudjon, de engem nap mint nap rengetegen keresnek telefonon, tulajdonképpen mindenki be szokott mutatkozni... Ha Ön személyiségvédelmi okokból nem mondja meg nekem, hogy milyen céget képvisel, és hogy hívják, de a legfontosabb adataimra kíváncsi, akkor én Önnek nem fogok válaszolni!
Egy pillanatig súlyos csend a túloldalon...
- Miért? Magának is fontos lenne...
- Tudja miért? Személyiségvédelmi okból. Az enyémből.

1 megjegyzés:

reneszanszasszony írta...

Hajaj, ismerős párbeszéd. Ha megengeded, "ellopom" a csattanót.